VadaszKutya.hu Portl
Hirdetés

Érdekességek

A sörétlövés hatása a vadra

A sörétlövésnek a vadra gyakorolt hatása elsősorban nem életfontosságú szervek károsításán, roncsolásán alapszik, mint a golyólövés.









Kutyák egészségét veszélyeztető táplálási tévhitek PDF Nyomtatás E-mail
Írta: istkom   
2009. május 06. szerda, 06:01

Csontok, nyershús, házikoszt, csokoládé. A kutya húsevő ragadozó, amely fogalom nem keverendő össze a csontevő állat kifejezéssel.
A háziasított kutya rokonai, a vadon élő kutyaféle ragadozók, az ősnek tekintett farkassal az élen, természetes körülmények között az elfogyasztott zsákmányállatok révén csontos hússal táplálkoznak.

Csontok
 A belsőségeket falják fel először, a húst lefaragják a csontos alapról, a nagyobb csontok a végére maradnak, ezek közül sokat nem is rágnak szét és nem fogyasztanak el. A kisebb csontdarabok természetesen eltűnnek a ragadozók gyomrában, és az is előfordul, hogy terjedelmesebb csontokkal félrevonulva, hosszabb ideig rágcsálják azokat. (A csontok eltakarításának is megvannak a specialistái, például a hiénák, amelyek a tetemek és egyéb maradványok felfalására szakosodtak.)
Kedvenc kutyánk természetes tápláléka a fentiekből következve a csontos hús lenne, meghagyva neki a lehetőséget, hogy a nagyobb méretű csontokat kedve szerint rághassa.
A szilánkosan törő csirke-, kacsa-, liba-, pulykacsontokat mellőzni kell a kutyák étrendjéből, mert ezek a csontok nagyon kemények, élesen törnek, és az éles szilánkok felsérthetik a bél nyálkahártyáját, bizonyos esetekben át is fúrhatják a bél falát. A viszonylag hosszú, éles csontdarabok is baj nélkül keresztüljutnak a bélcsatornán, de a végbél alsó szakaszán székletdarabokká összeállva, rendszerint megakadnak, nem egyszer beleszúródnak a végbél záróizmaiba is, komoly fájdalmat és vérzést okozva. Szegény kedvencünk megtapasztalja a „sündisznót szülni” érzés keserveit, és ez akár tartós bélsárrekedést is előidézhet nála. Valamivel kedvezőbb megítélés alá esik a farhát. Ennek a csontjai kevésbé élesen törnek, de az ilyen csontdarabok is okozhatnak sérülést, különösen, ha nagy mennyiséget fogyasztott belőlük az állat.
Bizonyos „ügyetlen” formájú csontok, például csigolyák etetését szintén kerülni kell, ezek akár végzetes következményeket okozva képesek megakadni a tápcsatornában.

Nagytestű növényevők hosszú, csöves csontjai (marhalábszár pl.), alapos főzés után felkínálva, órákon keresztül tartó elfoglaltságot adhatnak az ehető részeket lefaragó kutyáink számára. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az üreges részben található velő zsírtartalma rendkívül magas, hízásra hajlamos kutyáknak nem ajánlott a nagyobb mennyiségben történő, rendszeres fogyasztása.

Nyers hús
Követve a minél természetesebb étrend gondolatmenetet, akár arra a megállapításra is juthatnánk, hogy kedvenc kutyánk számára a legmegfelelőbb táplálék a szőröstül-bőröstül felfalt apróbb állatok lennének. Azon kívül, hogy a gazdik többségét a sikítófrász kerülgeti már a puszta gondolatától, ezzel magasra szökne a belső élősködők felvételének veszélye is. Az evolúció során több, kutyaféle ragadozókban élősködő bélféregfaj is azt a megközelítési stratégiát dolgozta ki, hogy rágcsálókban és egyéb kisebb emlősökben kezd élősködni, majd a zsákmányállatokat elfogyasztó húsevő szervezetében fejlődik ki és, azt tartósan károsítja. A kutyáinkban élősködő férgek között pedig több olyan is található, ami nem megfelelő higiéniás körülmények között az emberre is veszélyt jelent.
A nyers hús olyan kórokozók forrása is lehet, amelyeket hőkezeléssel ártalmatlanná lehetett volna tenni. Elsőként említendő az Aujeszky betegség vírusa, amely nyers sertéshúsból, különösen belsőségből juthat a kutyák szervezetébe. A vírus a kutyákat és a macskákat veszettségre emlékeztető tünetek (görcsök, nyálzás, tudatzavar és egyéb idegrendszeri tünetek) között pusztítja el. A gyógyíthatatlan betegség megelőzésére kell törekedni, sertéshúst csak alapos főzés után szabad kedvenceinknek tálalni.
A nyers húsból számos kórokozó baktérium is a kutyák szervezetébe kerülhet, nagy mennyiségben felvéve szalmonellák is okozhatnak hányással, hasmenéssel, kedvezőtlen esetekben akár elhullással járó megbetegedést.

Házikoszt
Alapvetően rossz ötlet a család által meghagyott maradékot feletetni a kutyákkal, ennek részletei a Tappancsvilág honlapon olvashatók, jelen összeállításban nem taglaljuk tovább.
Elfogadható megoldás külön a kedvenceink számára főzőcskézni, és a megfőtt csontos húst az eb által szívesen fogyasztott növényi táplálékkal vegyesen feltálalni. Ezen étrend mellett tápanyag kiegészítők szükségessé válhatnak. Praktikus szempontokat figyelembe véve azt is érdemes végig gondolni, hogy amennyiben elutazik a család és az eb otthon marad, ki fogja vállalni számára a főzőcskézést, illetve amennyiben velünk együtt utazik a négylábú barátunk, túrázás, üdülés közben miként oldható meg a megszokott étrend előteremtése.

Csokoládé
Kutyák számára nem csak felesleges, hanem kimondottan káros hatású az emberi fogyasztásra készült csemege. Magas zsír- és szénhidráttartalma következtében emberek és állatok körében egyaránt elhízást okoz, a kakaóbab hatóanyagai pedig súlyos mérgezést idézhetnek elő a kutyákon. A magas zsírtartalom egyébként az arra érzékeny kutyákon hasnyálmirigy gyulladás okozója is lehet.
A csokoládé főképp kakaóporból készül, amelyet a Theobroma cacao nevű növény pörkölt magjából nyernek. A teobromin a kakaóban található legfontosabb alkaloid, amely a koffeinhez hasonló vegyület (a kakaóbab kisebb mennyiségben koffeint is tartalmaz). Serkentő hatása emberek esetében többnyire kedvező, a kutyának viszont már kis mennyiség is mérgezést okozhat. A kutya szervezete ugyanis lényegesen lassabban képes lebontani a teobromint, mint az emberi szervezet.
A legnagyobb mennyiségű teobromint a kakaópor és a keserű csokoládé tartalmazza,  a  tejcsokoládéban lényegesen kevesebb, a fehér csokoládéban pedig szinte alig található az ebek számára veszélyes alkaloidból.
A kutyák csokoládé-mérgezési tünetei általában 6-12  órával a fogyasztás után jelentkeznek. A vezető tünetek a hányás, hasmenés, a has nyomásérzékenysége, fokozott vízivás, izgatottság, szapora szívverés, nyálzás.

A csokoládéban található alkaloidok  - az emberhez hasonlóan - a kutyáknál is a központi idegrendszerre hatnak: serkentik a szívműködést, az anyagcserét és a  légzést.
A súlyos teobromin- és/vagy koffeinmérgezés izomgyengeséget, szívritmus-zavarokat, veseelégtelenséget okozhat. Rángógörcsök, később merevgörcsök jelentkeznek. A halál közvetlen okaként a túlhajszolt szív szabálytalan működése, rendkívül magasra szökő testhőmérséklet és légzésleállás jelölhető meg. Az elhullás 24 órán belül bekövetkezhet.
Egy tábla fekete csokoládé elfogyasztása már végzetes lehet egy kistestű eb számára. A mérgezési tüneteket észlelve haladéktalanul állatorvoshoz kell fordulni. A teobromin speciális ellenszere nem ismert, de a még fel nem szívódott méreganyag az állat szervezetéből eltávolítható, és a betegség tünetei enyhíthetők.
A legtöbbet a megelőzéssel tehetjük: a kutyát határozottan eltiltjuk a csokoládé fogyasztásától, és a lakásban az eb elől biztonságosan elzárva tároljuk az édességeket.

Szőlő és mazsola
Kutyáink számára felesleges, és bizonyos, arra érzékenyen reagáló ebek esetében mérgező hatású is lehet ez a gyümölcs. A szőlő vagy mazsola fogyasztását követően néhány esetben heveny veseelégtelenség kialakulását figyelték meg kutyákon. A méreganyag pontos azonosításával, és a halálos adag mennyiségének meghatározásával még adós a tudomány. Az eddig összegyűlt tapasztalatok alapján a kutyák számára a testtömeg kilogrammonként elfogyasztott 30 g szőlő, illetve a 11-30 gramm mazsola/ testtömeg kg adagban már veseelégtelenséghez vezethet. A gyümölcs fogyasztását követő 24-72 órában jelentkeznek a tünetek, a veseműködés teljes leállása esetén a betegek elpusztulnak.

Mivel a méreganyagot nem sikerült még beazonosítani, az ellenszer sem ismeretes. Szőlő vagy mazsola okozta mérgezés esetén az állatorvosok tüneti kezelést alkalmaznak, főként a vese működésének támogatásával, serkentésével.
A megelőzés jelenti a védekezés lehetőségét. Emberi közreműködés nélkül kedvenc kutyáink ritkán juthatnak szőlőhöz, mazsolához pedig egyáltalán nem. A gazdik felelőssége, hogy ezektől következetesen távol tartsák kedvenceiket.

 

Módosítás dátuma: 2009. szeptember 15. kedd, 16:55
 

Szavazás

Kutyavásárláskor fontos-e Önnek a törzskönyv?
 

Ki van velünk?

Oldalainkat 256 vendég böngészi