VadaszKutya.hu Portl
Hirdetés

Érdekességek

A sörétes puska fejlődéstörténete

A mozgó vadra való lövéshez alapvetően négy tényezőre van szükség: sörétes puskára, sörétes töltényre, lövőre vagyis vadászra és mozgó célra, azaz mozgó vadra. Ebben a részben ismerkedjünk meg tehát ezeknek a sörétlövés szempontjából fontos elemeivel és tulajdonságaival.









Trófeabírálat története PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Repas   

A szarvasagancsok bírálati képletét 1925-re Nadler Herbert dolgozta ki, és ez 1937-ben nyerte el végleges formáját (Nadler-Képlet). Rendszerét a percentuális egyensúly jellemzi az egyes szépségtényezők súlyozott figyelembevételével. Ez a képlet szolgált a későbbi nemzetközi bírálati képlet alapjául is, amelyet az 1937-ben Berlinben rendezett Nemzetközi Vadászati Kiállításon a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et du Conservation du Gibier, rövidítve: CIC) javaslatára fogadtak el CIC-képlet néven. Ezt a képletet 1952-ben módosították, majd 1954-ben a düsseldorfi kiállításon véglegesítették, s nemzetközi bírálati képletté nyilvánították.

Egyben a CIC a düsseldorfi nemzetközi kiállításon minden vadfajra nemzetközi bírálati képletet állapított meg, amelyeket kisebb módosításokkal azóta is használnak. Magyarországon — a szarvasagancsot kivéve — az ott megállapított képletekkel bírálnak el minden trófeát, kivétel a szarvasagancs, melynek hivatalos bírálata a nemzetközi és a Nadler-képlettel is megtörténik.

Az első hazai trófeakiállítást 1871-ben rendezték a budapesti Lovardában, majd ezt követően évente rendeztek őszi trófeabemutatót. Kiemelkedő az 1891. évi kiállítás, amelyen az előző 10 év díjazott trófeáit mutatták be és ugyancsak jelentős a Millenniumi kiállítás is (1896). A trófeabemutatók sorát az első világháború megszakította, majd 1925 és 1944 között újra éledtek a kiállítások. A második világháborút követően Magyarországon csupán egy igazán nagy kiállításra került sor, ez az osztatlan sikert arató 1971-es Vadászati Világkiállítás volt. Híres nemzetközi kiállítások voltak a következő városokban: Bécs (1910), Berlin (1937) és Düsseldorf (1954). Magyarországon 1958-tól kezdődően az Erdészeti Tudományos Intézet keretében kezdett működni egy trófeabíráló bizottság. Az Országos Trófeabíráló Bizottság 1963-ban alakult meg, majd 1969-ben jöttek létre a Megyei Trófeabíráló Bizottságok. Az összes elejtett és elhullott gím-, dám- és őzagancs, mufloncsiga és 12 cm-nél hosszabb vadkan trófea kötelező bemutatást 1970-től rendelet írja elő. A trófeabírálati adatokat az Országos Vadgazdálkodási Adattár gyűjti. forrás wikipedia

 

Szavazás

Kutyavásárláskor fontos-e Önnek a törzskönyv?
 

Ki van velünk?

Oldalainkat 157 vendég böngészi